Én is ott jártam, ahol te most.
Tíz éve még én is mindenki helyett el akartam intézni mindent. Állandóan maximumon pörögtem, és lelkifurdalásom volt, ha nem sikerült mindent tökéletesen csinálnom. Rengeteg időt töltöttem tanulással, próbáltam különböző módszertanok szerint megtalálni a békés, kiegyensúlyozott létezés nyitját.
De valami hiányzott.
Hiába volt meg minden tudás, hiába olvastam el minden könyvet és végeztem el minden képzést,
Tíz éve még én is mindenki helyett el akartam intézni mindent. Állandóan maximumon pörögtem, és lelkifurdalásom volt, ha nem sikerült mindent tökéletesen csinálnom. Rengeteg időt töltöttem tanulással, próbáltam különböző módszertanok szerint megtalálni a békés, kiegyensúlyozott létezés nyitját.
De valami hiányzott.
Hiába volt meg minden tudás, hiába olvastam el minden könyvet és végeztem el minden képzést, egyedül nem ment.
Kellett volna valaki, aki azt mondja: “Alma, én is jártam a cipődben. Nekem ez vált be.” Kellett volna egy közösség, ahol nem tanárként állok, hanem egyenrangú társként oszthatom meg a gondolataimat másokkal.
Kellett volna valaki, aki azt mondja: “Alma, én is jártam a cipődben. Nekem ez vált be.” Kellett volna egy közösség, ahol nem tanárként állok, hanem egyenrangú társként oszthatom meg a gondolataimat másokkal.